Energetikai audit mely cégeknek kötelező? – és amiről nem igazán hallani.

2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról szerint:

VIII. FEJEZET

AZ ENERGETIKAI AUDITÁLÁS

18. Az energetikai auditálási kötelezettség

“22. § (1) A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás).

(2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került.

(3) Ha egy vállalkozás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államon (a továbbiakban: EGT-tagállam) kívüli harmadik országban bejegyzett kapcsolódó vállalkozása vagy partnervállalkozása figyelembevételével esik az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség hatálya alá, a kötelező energetikai auditálást az EGT-tagállam területén bejegyzett vállalkozások tekintetében kell elvégezni.

(4) Annak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak, amelynek végsőenergia-fogyasztása nem éri el a nagyvállalat végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem kell az (1) bekezdés szerinti energetikai auditálást lefolytatni vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetni.”

 

Mely számít nagyvállalatnak, amelynek
kötelező az energetikai auditálás az előzőek szerint?

I., 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról szerint:

1. §) …..

“26. nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;”

 

II., 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szerint:

A kis- és középvállalkozások meghatározása

“3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

1. ) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
2. ) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

1. ) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
2. ) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

1. ) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
2. ) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.”

… és amiről nem igazán hallani …

2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról szerint:

28. Átmeneti rendelkezések

“48. § (1) A nagyvállalatnak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-ig kell elvégeztetnie.

….

(3) A Hivatal 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.”

 

A joganyagokat ide kattintva megtalálod, majd ott ha ráklikkelsz a jogszabály azonosítóra olvashatod is.

Erről is lesz szó az ISO 50001:2018 EgIR belső auditor képzésünkön.