Mértékegységek

A metrológia illetékességét képező mérhető mennyiségeket mérőszám és mértékegység szorzataként szokás szemléltetni.

A mértékegységekkel kapcsolatos elméleti kérdéseket az elméleti metrológia vizsgálja, a mértékegységek közforgalmú használatát a mérésügy szabályozza, a mértékegységek értelmezéseinek és használatuknak az egységességét a nemzetközi mérésügyi együttműködés és a nemzetközi szabványosítás biztosítja.

Törvényes mértékegységek

Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni.

Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket a mérésügyi törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X.9.) Kormány rendelet 1. számú mellékelte tartalmazza.

A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes szabályokat szabványok tartalmazzák.

A törvényes mértékegységek fajtái

• a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,
• a külön jogszabályban meghatározott, SI-n kívüli mértékegységek,
• az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli mértékegységekből képzett mértéke egységek, illetve
• a fenti egységek külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.

A legfontosabb törvényes mértékegységeket a fenti rendelet melléklete tartalmazza.

A mérhető mennyiségek további, nemzetközileg szabványosított jelöléseinek és mértékegységeinek széles körét tartalmazzák az ISO 1000 (SI-units…) és az ISO 31-0 (Quantities and units) szabványsorozat tagjai.

A törvényes mértékegységekben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető.

Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI)

A Nemzetközi Mértékegység-rendszert (SI) az 1875-ös Méteregyezményre alapozva, a méterrendszer 1948-ban elhatározott kiterjesztéseként a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet résztvevői 1960-ban fogadták el és Magyarországon is azóta törvényesek az SI-egységek.

Az SI mára világszerte közös része az aláíró országok törvényes mértékegységeinek.

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer hét, egymástól függetlennek tekintett ún. alapmennyiség egységeiből úgy épül fel, hogy az alapmennyiségekből származtatott mennyiségek egységeit ugyanazon összefüggések segítségével származtatják az alapmennyiségek egységeiből, mint az illető mennyiségeket (koherencia).

Az SI egységeinek nemzetközileg azonos értelmezését a nemzetközi metrológiai együttműködés és a nemzetközi szabványosítás biztosítja.

A tudományos és technikai fejlődésnek megfelelően időről időre növekvő pontossággal újradefiniált hét alapegység révén mind nagyobb egység-előállítási (etalonizálási), illetve mérési pontosság érhető el, úgy, hogy a korábbi definíciók szerinti értékek mindenhol tovább használhatók, ahol a korábbi pontossági szint kielégítő volt.