Hasznos tudnivalók

Mi a különbség a hitelesítés és a kalibrálás között?

Hitelesítés	Kalibrálás
a jog eszközei által szabályozott (hatósági) tevékenység	nem hatósági tevékenység
mérésügyi hitelesítést csak a mérésügyi szerv (az OMH utódszervezet) végezhet	mérőeszközöket saját részre bárki, üzletszerűen akkreditált labor kalibrálhat
hitelesíteni a jogszabály által meghatározott mérőeszközöket kell	kalibrálni bármely eszközt lehet, ha a visszavezetettségét igazolni szükséges
a hitelesítésnek jellemzően előfeltétele a mérőeszköz típusra vonatkozó hitelesítési engedély megléte	a kalibrálásnak nincs engedélyezési előfeltétele
a (sikeres) hitelesítést tanúsító jel (hitelesítési bélyeg, plomba stb.) és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja	a kalibrálás eredményeként kalibrálási bizonyítvány készül
a hitelesítési bizonyítvány hatósági dokumentum és meghatározott időtartamig érvényes	a kalibrálási bizonyítvány nem hatósági dokumentum és nincs érvénytartama
a hitelesítést jogszabályban előírt időközönként meg kell ismételni	a kalibrálás megújításáról a tulajdonos saját hatáskörében és saját felelősségére dönt

Mely mérőeszköz fajtákat kötelező hitelesíttetni?

Azokat a mérőeszközöket (és azokban az alkalmazásokban) kötelező hitelesíttetni, amelyek szerepelnek a mérésügyi törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X.9.) Kormány rendelet 2. mellékletében.

Meddig érvényes egy mérőeszköz hitelesítése?

127/1991. (X.9.) Kormány rendelet 6. § (2): A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés érvénytartamát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A hitelesítés érvényességi időtartamát a mérésügyi szerv (a volt OMH) a mérőeszköz használati körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírtaktól eltérően is meghatározhatja.

127/1991. (X.9.) Kormány rendelet 6. § (10): A hitelesítés négyéves, vagy azt meghaladó érvényességének időtartama azon a napon jár le, amelyik nap az érvényességi időtartam záró évének utolsó napja.

127/1991. (X.9.) Kormány rendelet 6. § (11): A hitelesítés négy évet el nem érő érvényességének időtartama a hitelesítéstől számított azon a napon jár le, amely a számánál fogva a kezdőnapnak megfelel.

127/1991. (X.9.) Kormány rendelet 13. § (2): A mérőeszköz hitelesítése – függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e, vagy sem – érvényét veszti, ha

• a hitelesítés érvényességi ideje lejárt,
• a hitelesítési bélyeget eltávolították, vagy megsérült, illetőleg a hitelesítési bizonyítvány elveszett, vagy azt megváltoztatták,
• a hitelesítési bélyeget vagy bizonyítványt érvénytelenítették,
• a mérőeszközön javítást, vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,
• a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték.

Mik a magyar „hitelesítési” jelek?

A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja.

A magyar törvényes tanúsító (nemzeti hitelesítési) jeleket az 1991. évi XLV. törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X.9.) Kormány rendelet 3. melléklete írja le.

A hitelesítést tanúsító nemzeti jelek:

• a körbe foglalt Szent Koronát, két oldalán a hitelesítés évének két utolsó számjegyét és alatta középen a hitelesítő egyéni jelölését tartalmazó fémzár (plomba), illetve bélyegző,
• a fekvő téglalapba zárt Szent Korona, mellette az MKEH felirattal és az alatt egyedi azonosító jelöléssel.

A korona nélküli matrica nem hitelesítést tanúsító jel, szerepe csupán lezárás, vagy megjelölés.

Hogyan állapítható meg egy mérőeszközről, hogy rendelkezik uniós hitelesítési engedéllyel?

Az Európai Unióban kiadott közösségi típusjóváhagyás (uniós hitelesítési engedély) meglétét a mérőeszközön elhelyezett jelek mutatják.

A teljes körű típusjóváhagyás jele stilizált E-betű (epszilon-jel), a jóváhagyó szerv ország jelével, bejegyzési számával és a jóváhagyó dokumentum azonosítójával.

A részleges típusjóváhagyás jele stilizált E-betű (epszilon-jel), a jóváhagyó szerv ország jelével, bejegyzési számával és a jóváhagyó dokumentum azonosítójával, előtte egy azonos méretű és jellegű P-betű.

Mi az európai közösségi (uniós) első hitelesítés tanúsító jele?

Az Európai Unióban első hitelesítést nyert mérőeszközökön az ezt tanúsító úgynevezett közösségi első hitelesítési jelnek kell szerepelnie.

A jel alakját a 6/2001. (III.19.) GM rendelet (a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről) részletesen leírja.

E szerint a közösségi (uniós) első hitelesítési jel két részből áll:

• az egyik egy kis e betű, benne a hitelesítő szervezet azonosítására szolgáló országjelölő  betűjellel (Magyarország esetében: H), esetleg az országon belüli intézmény azonosító számmal, valamint a hitelesítést végző köztisztviselő egyéni számával,
• a másik a hitelesítés évének két utolsó számjegye, zárt hatszögbe foglalva.

Az uniós hitelesség érvénytartamán belül nincs sem szükség, sem lehetőség magyarországi újrahitelesíttetésre.

Milyen az úgynevezett CE-jel?

A CE jelölés valamely – általában biztonsággal kapcsolatos – uniós irányelvnek való megfelelőséget jelzi. A CE-jelölés azt tanúsíthatja, hogy a mérőeszköz:

• biztonságosan kezelhető,
• elektromos érintésvédelme megfelelő,
• nem zavarja az elektronikus berendezéseket,
• megfelelő mértékig érzéketlen a rádiófrekvenciás zavarokra (pl.: mobiltelefon),
• robbanásveszélyes környezetben használható…

A CE jelölés önmagában a mérőeszköz hitelességét nem tanúsítja!

A CE-jel arányosan kicsinyíthető/nagyítható, de nem lehet kisebb, mint 5 mm.

A CE jelölés mellett zöld alapon elhelyezett M jel az új mérőeszköz metrológiai megfelelőségét tanúsítja és egyben jelzés felvitelétől számítva a hitelesítési időköz elteltéig (2 év) a mérőeszköz hitelességét is igazolja. (Jelenleg még csak a nem automatikus működésű mérlegeken fordulhat elő.)

A metrológiai megfelelőség tanúsítása esetében a CE jelölést kiegészíti:

• a tanúsítás évszámának két utolsó jegye,
• a tanúsításban közreműködő bejelentett testület (notified body) számjele (példánkban 1422 = magyar mérésügyi szerv a volt OMH), valamint
• a zöld alapon elhelyezett M metrológiai jel.

A CE-jelöléssel ellátott nem automatikus mérlegek esetében is feltétlenül célszerű ellenőrizni az alábbiakat:

A mérleghez mellékelt Megfelelőségi nyilatkozatban vagy EK megfelelőségi tanúsítványban a vonatkozó uniós irányelvre (90/384/EEC), vagy az ahhoz tartozó uniós szabványra (EN-45501), illetve az irányelvet honosító hazai jogszabályra (62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet-re) való hivatkozás megtalálható-e?

A nem hordozható vagy „g” értékfüggő mérlegen (a mérlegek nagy része ilyen) elvégezték-e a második (helyi) tanúsítási lépcsőt is?

A mérlegeken lévő záró bélyegek épek-e, mert feltörésük – akár gyártói, akár mérésügyi bélyegekről van szó – a hitelesség megszűnését jelenti.