4. Mérőeszközök

4.1. mérőeszköz

Önmagában vagy kiegészítő eszközökkel együtt mérésre használt eszköz.

4.2. mérték

Adott mennyiség egy vagy több ismert értékét használata során változatlanul reprodukáló vagy előállító eszköz.

PÉLDA: súly, mérőedény (egy vagy több értékű, skálázott vagy skála nélküli), etalon ellenállás, mérőhasáb, etalon jelgenerátor, anyagminta.

MEGJEGYZÉS:
Az adott mennyiség referenciamennyiségnek nevezhető.

4.3. mérőátalakító

A bemeneti mennyiséggel adott összefüggésben álló kimeneti mennyiséget szolgáltató eszköz.

PÉLDA: hőelem, áramváltó, erőmérő cella, pH mérő elektród.

4.4. mérőlánc

Mérőeszköz vagy mérőrendszer elemeinek olyan sorozata, amely a bemenettől a kimenetig a mérőjel útját képezi.

PÉLDA: Mikrofont, csillapítót, szűrőt, erősítőt és voltmérőt tartalmazó elektroakusztikus mérőlánc.

4.5. mérőrendszer

Mérőeszközök és egyéb készülékek meghatározott mérési feladat elvégzésére alkalmas összessége.

PÉLDA: félvezető anyagok vezetőképességét mérő készülék; készülék orvosi hőmérők kalibrálására.

MEGJEGYZÉS: A mérőrendszernek részei lehetnek mértékek és kémiai reagensek is.
A hosszú időre felállított mérőrendszer elnevezése mérőállomás.

4.6. értékmutató műszer, jelző (mérő) műszer

Mérőeszköz, amely értékmutatást ad.

PÉLDA: analóg voltmérő, digitális frekvenciamérő, mikrométer.

MEGJEGYZÉS: A kijelzés lehet analóg (folyamatos vagy szakaszos) vagy digitális.
Egyidejűleg egynél több mennyiség értéke is kijelezhető.
Esetenként a jelző műszer regisztrátumot is szolgáltathat.

4.7. regisztráló (mérő) eszköz

Az értékmutatásokat rögzítő mérőeszköz.

PÉLDA: barográf; termolumineszcens dózismérő; regisztráló spektrométer.

MEGJEGYZÉS: A regisztrátum lehet analóg (folyamatos vagy szakaszos vonal) vagy digitális.
Egyidejűleg egynél több mennyiség értéke is regisztrálható (jelezhető).
A regisztráló mérőeszköz egyidejűleg jelzést (értékmutatást) is szolgáltathat.

4.8. összegző (mérő) eszköz

Mérőeszköz, amely a mérendő mennyiség értékét annak egy vagy több forrásból egyidejűleg vagy egymást követően nyert részértékei összegezésével határozza meg.

PÉLDA: vasúti összegző hídmérleg, villamos teljesítményösszegző mérő.

4.9. integráló (mérő) eszköz

Mérőeszköz, amely a mérendő mennyiség értékét egy másik mennyiség szerinti integrálással határozza meg.

PÉLDA: villamos fogyasztásmérő.

4.10. analóg mérőeszköz

Mérőeszköz, amelynek a kimenőjele vagy értékmutatása a mérendő mennyiség vagy a bemenőjel folytonos függvénye.

MEGJEGYZÉS: Ez a kifejezés a kimenetre vagy a kijelzés megjelenítésére, és nem a mérőeszköz működési elvére vonatkozik.

4.11. digitális mérőeszköz

Mérőeszköz, amelynek a kijelzése vagy a kimenőjele digitalizált.

MEGJEGYZÉS: Ez a kifejezés a kimenetre vagy a kijelzés megjelenítésére, és nem a mérőeszköz működési elvére vonatkozik.

4.12. értékmutató szerkezet, kijelző szerkezet

A mérőeszköznek az a része, amely az értékmutatást megjeleníti.

MEGJEGYZÉS: Ez a fogalom olyan készülékre is alkalmazható, amely valamilyen mértékkel előállított értéket mutat vagy állít be.
Az analóg értékmutató szerkezet analóg kijelzést, a digitális értékmutató szerkezet digitális kijelzést ad.
Az értékmutatás megjelenítésének azt a formáját, amelynél az utolsó értékes jegy folyamatosan mozog vagy a digitális kijelzés mutatóval és skálával egészül ki, féldigitális (szemidigitális) értékmutatásnak nevezik.
Readout device (kiolvasó készülék) angol szakkifejezést annak az eszköznek az általános megjelölésére használják, amely a mérőeszköz kimenőjelét hozzáférhetővé teszi.

4.13. regisztráló szerkezet

A mérőeszköznek az a részegysége, amely az értékmutatásokat rögzíti.

4.14. érzékelő (szenzor)

A mérőeszköznek vagy a mérőláncnak azaz eleme, amelyre a mérendő mennyiség közvetlenül hat.

PÉLDA: hőelem; turbinás áramlásmérő rotorja; manométer Bourdon csöve; szintmérő úszója; spektrofotométer fotocellája.

MEGJEGYZÉS:
Egyes szakterületeken a detektor kifejezést használják ebben az értelemben.

4.15. detektor

Olyan eszköz vagy anyag, amely csak jelzi egy jelenség felléptét anélkül, hogy szükségszerűen szolgáltatná a vele összefüggő mennyiség értékét.

PÉLDA: halogénes szivárgásdetektor, lakmuszpapír.

MEGJEGYZÉS: Értékmutatás csak akkor keletkezik, amikor a mennyiség értéke elér egy küszöböt; amit szokás detektálási küszöbnek nevezni.
Egyes szakterületeken a detektor kifejezést használják az érzékelő kifejezés helyett.

4.16. mutató

Az értékmutató szerkezet mozgó vagy álló része, amelynek a skálajelekhez viszonyított helyzete alapján határozható meg a mérőeszköz jelzése.

PÉLDA: mutató; fényfolt; folyadék felszín; regisztráló toll.

4.17. skála

Jelek és az azokhoz tartozó számok rendezett készlete, amely a mérőeszköz értékmutató szerkezetének részét képezi.

MEGJEGYZÉS: Mindegyik jel neve skálajel.

4.18. skála hosszúság

Egy skála legrövidebb skálajeleinek közepén áthaladó, az első és az utolsó skálajel közötti folytonos vonal hosszúsága.

MEGJEGYZÉS: Ez a vonal lehet valóságos vagy képzeletbeli, egyenes vagy görbe.
A skálahosszúságot hosszúság egységekben kell kifejezni függetlenül a mérendő mennyiség egységeitől vagy a skálán jelölt egységektől.

4.19. jelzési tartomány

A lehetséges legkisebb és legnagyobb értékmutatás által határolt tartományba eső értékek készlete.

MEGJEGYZÉS: Analóg kijelzés esetén a jelzési tartomány skálatartománynak is nevezhető.
A jelzési tartományt a mérendő mennyiség egységétől függetlenül a skálán feltüntetett egységekben fejezik ki, és rendszerint alsó és felső határaival adják meg, például:
100 ^oC-tól 200 ^oC-ig.

4.20. skála osztásköz

A skála bármely két egymást követő skálajel közötti része.

4.21. skála osztástávolság

Két egymást követő osztásjel közötti távolság, amelyet ugyanazon a vonalon mérnek, mint a skálahosszúságot.

MEGJEGYZÉS: A skála osztástávolságot a mérendő mennyiség egységétől vagy a skálán feltüntetett egységektől függetlenül hosszúság egységekben fejezik ki.

4.22. skála osztásérték

Két egymást követő osztásjelnek megfelelő érték különbsége.

MEGJEGYZÉS: A skála osztásértéket a mérendő mennyiség egységétől függetlenül a skálán feltüntetett egységekben fejezik ki.

4.23. lineáris skála

Olyan skála, amelyen minden skála osztástávolság és a megfelelő skála osztásérték aránya a teljes skála mentén állandó.

MEGJEGYZÉS: Az állandó osztásértékű lineáris skálát egyenletes skálának nevezik.

4.24. nemlineáris skála

Olyan skála, amelyen a skála osztástávolságok és a hozzájuk tartozó skála osztásértékek aránya a teljes skála mentén nem állandó.

MEGJEGYZÉS: Néhány nemlineáris skálának külön neve van, például: logaritmikus skála, négyzetes skála.

4.25. lenyomott nullájú skála

Olyan skála, amelynek skálatartománya nem tartalmazza a nulla értéket.

PÉLDA: Lázmérő skálája.

4.26. nyújtott skála

Olyan skála, amelynél a skálatartomány egy része a skála hosszúság más részeihez képest aránytalanul nagy hányadot foglal el.

4.27. skálalap

Az értékmutató szerkezet álló vagy mozgó része, amely a skálát vagy a skálákat hordozza.

MEGJEGYZÉS: Néhány értékmutató szerkezet esetén a skálalap egy rögzített mutatóhoz vagy ablakhoz képest elmozduló számozott dob vagy tárcsa.

4.28. skálaszámozás

A skálajelekhez tartozó számok rendezett készlete.

4.29. skálakészítés (mérőeszközé)

Művelet, melynek során a mérőeszköz a mérendő mennyiség egyes értékeinek megfelelő skálajeleit (esetenként csak az egyes fő osztásjeleket) bejelölik a skálalapon.

4.30. beszabályozás (mérőeszközé)

Művelet, amellyel a mérőeszköz használatra kész működési állapotba hozható.

MEGJEGYZÉS: A beszabályozás lehet automatikus, félautomatikus és kézi.

4.31. felhasználói beszabályozás (mérőeszközé)

Beszabályozás, amely a felhasználó rendelkezésére álló eszközökkel elvégezhető.